| gen. |
beleesik átv is (pl csapdába, во что-л.); belekerül (vmibe, во что-л.); beletalál (lövéssel, dobással, ütéssel eltalál, во что-л., по чему-л.); betalál (во что-л., по чему-л.); eltalál (vkit, в кого-л., во что-л.); idejében tesz v csinál (vmit); kedvében jár (кому-л.); kedvéré tesz (vkinek, кому-л.); kedveskedik (vkinek vmivel, кому-л. чем-л.); kedvez vkinek (kedvében jár, кому-л., чему-л., на кого-л., на что-л.); kerül (vhová, во что-л.); eltalálja vkinek a szája ízét (кому-л.); szolgálat (kedvét keresi, кому-л.) |
