|
|
| gen. |
behajol (vhová, во что-л.); hajlik (vmire, к чему-л.); hajló (к чему-л.); hajol (к чему-л.); vki, vmi fölé hajol (над кем-л., над чем-л.); lehajlik; lehanyatlik; meghajlik (tárgy) |
| fig. |
hajlik (napszak, időszak, égitest); hajló; hajol; meghajlik vki, vmi előtt |
| gram. |
ragozódik (névszó) |
|
|
| gen. |
bír (vkit vmire, кого-л. к чему-л.); elragoz (névszót); hajlít (névszót); késztet (vkit vmire, кого-л. на что-л.); lehajt (lehajlít); meghajlít; meghajt átv is (fejet); rábír (vkit vmire, кого-л. к чему-л.); ráhajlít (на что-л.); ráhajt (pl fejét vmire, на что-л.) |
| fig. |
hajlít (befolyásol, megnyer, к чему-л.); rávesz vkit vmire (rábeszél, кого-л. к чему-л., на что-л.) |
| gram. |
deklinál (névszót ragoz); ragoz (névszót) |
| gram., obs. |
ejteget (névszót ragoz); hajt; hajtogat (ragoz) |
